Egyenesben
A kezdeti nehézségek után végre fellélegezhettünk, és minden dolog a normál kerékvágásban halad.
- Hova hoztál te elmebeteg? - ordítottam rá Johnnyra ingerülten
- Fogd be a szádat és akkor nem bántalak. -mosolygott rám gusztustalanul öntelt mosollyal.
- Ha egyszer sikerül kiszabadítanom a kezemet ebből a kötésből, addig ütlek még lélegzel.
- Ha egyszer kiszabadítod..- mosolygott tovább, majd kiment a házból.
Kétségbe esetten forgattam a fejemet és próbáltam menekülőutat keresni. Ahogyan körbenéztem megpillantottam a telefonomat az egyik asztalon. Kínkeserves 10 perc vette kezdetét..
A telefonommal a számban ültem, mivel a kezeim meg voltak kötözve és próbáltam megoldást találni a kezeim eloldozására. Hirtelen eszembe jutott hogy a telefonom mellett láttam az asztalon egy kisollót, bár eléggé megviselte már az idő azért egy próbát megért. Odaszenvedtem magamat az asztalhoz és hihetetlen profizmus kíséretében a kezemben tudhattam az ollót. Hogy ez a Johnny mekkora egy idióta. Képes volt itthagyni egy házban a telefonommal és egy ollóval. Elvágtam a szalagot a kezemen, majd tárcsáztam Lorent.
- Hailey, hol vagy?? Mi van veled?
- Rendben vagyok nincs semmi baj Johnny elment valahova de fogalmam sincs hogy mikor jön vissza.
- Maradj ott ahol vagy érted mennek a rendőrök.
- DE nem tudom hol vagyok
- Várj, azt mondják be tudják mérni a telefonodat, maradj elérhető majd jelentkezek.
- Jó oké de siessetek.
- Később. - rakta le Loren, és én nyugodt szívvel lélegeztem fel.
Elindultam szétnézni a házban, amikor észrevettem hogy be van kamerázva és a kis piros led egyértelműen azt jelezte hogy aktív. Villámgyorsan ismertem fel a helyzetet, és elindultam az ajtó felé. Ahogy kinyitottam az ajtót Johnnyval találtam szembe magamat.
- Nagyon ügyes vagy nem gondoltam volna hogy ilyen hamar kiszabadulsz. - vigyorgott rám.
- Ha azt hiszed hogy megijedek tőled hát nagyon tévedsz. - vigyorogtam rá én is.
- Ha azt hiszed hogy ilyen egyszerűen megszökhetsz innen hát nagyon tévedsz.
- Nemsokára meglátjuk hogy fogsz vigyorogni. - néztem rá eszelősen.
- Nem csak ketten vagyunk itt. Rajtunk kívül még 10 ember tartózkodik a birtokon és csak arra várnak hogy megsorozhassák a rendőrautót. - lökött arrébb, majd ledőlt egy kanapéra.
Lesokkolva álltam az ajtóban és bámultam Johnnyra aki csak mosolyogva figyelt.
2 perccel később ordibálásra és lövöldözésre lettem figyelmes. Kiszaladtam az udvarra és amit egyből kiszúrtam sokkolva érintett de megkönnyebbülést is éreztem. Chris és Jack jött felém futva és ordították hogy kapjam össze magam és rohanjak előre a kijárat felé ott vannak Lorenék. Abban a pillanatban elkezdtem futni egyenesen előre de gyorsan még körbepillantottam majd mosolyogva láttam a több tucat rendőrt magam körül ahogyan ütik verik a rosszfiúkat. Az egyik kommandós odaért mellém és velem együtt kifutott a telekről. Kiérve megpillantottam Lorent aki amikor meglátott engem felordított és odasprintelt hozzám. A nyakába borulva elbőgtem magamat és a napokban felgyülemlett feszültség kijött rajtam rendesen. Fél perccel később már Loren is bőgött és mindketten tudtuk hogy minden rendben lesz, majd amikor hátrapillantottunk és megláttuk jönni kifelé Jacket és Christ, teljes biztonságot éreztünk mindketten. Elég volt egymásra néznünk és tudtuk..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése